Agykalandok program előzményei és célja
Ez a program nem egyfajta állapot megismertetését tűzi ki célul, hanem azt, hogy a gyerekek tudatosan figyeljenek egymásra, próbálják megérteni egymást, és a megértés vezesse őket egy asszertív, egymást támogató viselkedés felé. Ezzel párhuzamosan önmagukat is kezdjék jobban érteni, kezdjenek tudatosan gondolkozni saját magukról, és legyenek képesek elfogadni magukat és egymást olyannak, amilyenek.
Hogyan is néz ki?
A programot úgy állítottuk össze, hogy a kerettörténetet követve a gyerekek játékos feladatokat kapnak, ezek megoldásához közös erőfeszítésre lesz szükség, így a siker is közös siker lesz.
Kiknek ajánljuk?
A programot általános iskola alsó tagozatára járó gyerekeknek ajánljuk. Egyaránt hasznos lehet azoknak az osztályoknak, ahol az osztálytársak között van SNI státuszú tanuló, illetve azoknak is, ahol nincs.
Ki vezetheti?
Lehetőség szerint olyan pedagógus vezesse a programot, aki a legjobban ismeri az osztályba járó gyerekeket. Előfordulhat, hogy ezt a feladatot nem feltétlenül az osztályfőnök vállalja, hanem más tanító, iskolapszichológus.
Kilenc témát dolgozunk fel
A programot a mese, a munkafüzet és az órai közös játékok együttese adja. A háromféle tevékenység jól kiegészíti egymást, ugyanakkor bizonyos szabadságot is biztosít a pedagógusnak. Mérlegelés kérdése, hogy melyikre mekkora hangsúlyt fektet, melyikkel mennyi időt tölt el, illetve az általunk javasoltakon túl mennyi időt szán majd a gyerekekkel való kötetlen beszélgetésre, témafeldolgozásra.
- A közös feladatokban való részvétel és a munkafüzet feladatainak megoldása önkéntes a gyerekek részéről, fontos, hogy pedagógusként biztassák, motiválják őket, de ne erőltessék azt. A témák érzékenysége miatt szükséges, hogy a gyerekek belső motivációja, érdeklődése legyen a hajtóerő. Ha bármelyik gyakorlat során úgy tűnik, hogy valamely gyermek nem tud vagy nem szeretne részt venni, akkor fogadjuk el, de a határait tiszteletben tartva biztathatjuk a részvételre. Önmagában az, hogy valaki aktívan nem akar vagy nem tud részt venni a gyakorlatban, nem feltétlenül jelenti, hogy nem figyel oda, vagy ne érintené meg a körülötte zajló esemény.
Minden téma a mese egy részletének felolvasásával kezdődik
1. Külső tulajdonságok
A legkönnyebben megfogható témával kezdjük a sokféleséggel való ismerkedést
2. Érdeklődés
Fontosnak tartottuk ezt a területet, mert a tapasztalat azt mutatja, hogy sokszor a gyerekek negatívan viszonyulnak azon osztálytársaikhoz…
3. Érzékelés
Ritkán merül fel a gyerekekben, hogy nem egyformán érzékeljük a körülöttünk lévő világot
4. Belső tulajdonságok
Részben önismerethez kapcsolódó céllal foglalkozunk a belső tulajdonságokkal, de deklarált cél az is, hogy kimondásra kerüljön…
5. Képességek
Nagyon sokféle képesség létezik, ennek ellenére gyakori, hogy a gyerekek az iskolában nyújtott teljesítményük alapján, az iskolai tantárgyak mentén értékelik a saját képességeiket.
6. Érzelmek
Az érzelmeket felismerni akár magunkban, akár másokon, nem mindig könnyű.
7. Kommunikáció
A korábbi témák feldolgozása során már érintettünk egy-két olyan pontot, ami a kommunikáció kérdésköréhez is kapcsolható.
8. Figyelem
Vannak olyan jellemzői a figyelemnek, melyek a legtöbb embernél előfordulnak.
9. Agyműködés
Ebben a témakörben szeretnénk, ha a gyerekek megismerkednének néhány ténnyel a neurodiverzitással kapcsolatban
1. Külső tulajdonságok
A legkönnyebben megfogható témával kezdjük a sokféleséggel való ismerkedést. Ami látható, ami nem okoz meglepetést a gyerekeknek. Leginkább ráhangoló funkciója van ennek a témának, ugyanakkor remek alapot nyújt a későbbiekhez. Lehet rá hivatkozni, az elvontabb tartalmak feldolgozásakor tökéletes viszonyítási pontként szolgálhat. Nem szükséges nagyon sok időt eltölteni vele, hiszen a célja csupán az, hogy elindítsa a gondolkodást arról, hogy mennyire nyilvánvaló és természetes dolog, hogy különbözőek vagyunk. A legfontosabb üzenet, amit ebben a témakörben szeretnénk átadni, hogy a külső tulajdonság biológiailag meghatározott adottság, se nem jó, se nem rossz. Időnként előfordul, hogy a gyerekek egymást külső tulajdonságaik mentén csúfolják, ennek megelőzésében fontos szerepet kaphat, ha megértik, hogy a külső tulajdonságok nem határozzák meg az emberek értékét.
Fontosnak tartottuk ezt a területet, mert a tapasztalat azt mutatja, hogy sokszor a gyerekek negatívan viszonyulnak azon osztálytársaikhoz, akik a nagy többségre jellemző érdeklődési területek helyett (vagy mellett) speciális témák iránt (is) érdeklődnek. Különösen akkor okoz ez konfliktusokat, ha az adott gyermek gyakran és sokat mesél a kedvenc témájáról, ugyanakkor nehezen vagy nem szívesen kapcsolódik az osztálytársai kedvenc témáihoz. Ez elszigetelődéshez vezethet, az érintett gyermek önértékelésében komoly károkat okozva. Szeretnénk elérni, hogy a gyerekek számára értékként jelenjen meg, ha valaki közülük egy témával kapcsolatban nagyobb tudással rendelkezik. Ehhez szükséges a pedagógusok tudatosan támogató attitűdje, illetve kreatív hozzáállása, hogy a gyerekek számára befogadhatóvá tegye azokat a témákat is, melyek a többség számára érdektelenek vagy túl távoliak. Szintén elszigetelődéshez vezethet, ha a többség számára érdekesnek, vonzónak számító téma egy-egy gyereket egyáltalán nem érdekel, az erről folyó beszélgetésekben vagy a kapcsolódó játékokban nem szeretne részt venni. A gyerekekben fontos tudatosítani, hogy ez nem baj, nem béna, nem ciki. Mindenkinek joga van eldönteni, hogy mi érdekli és mi nem. Így a közösség szempontjából értékteremtő elemmé válik az érdeklődés területén is megjelenő sokszínűség.
2. Érdeklődés
3. Érzékelés
Ritkán merül fel a gyerekekben, hogy nem egyformán érzékeljük a körülöttünk lévő világot. Ami az egyikünknek jó érzést okoz, az a másikunknak lehet visszataszító, félelmetes vagy akár fájdalmas. Ez nagyon sok félreértéshez vezethet, ami gyakori konfliktusforrás. A különböző érzékelési területeken az átlagostól való eltérés a viselkedésre is hatással van, így előfordulhat, hogy az a gyermek, aki az átlagostól eltérő érzékenységgel bír bizonyos területeken, csúfolódások céltáblájává válik. Ezt meg tudjuk előzni azzal, ha a gyerekek megértik, hogy bizonyos viselkedések összefüggésbe hozhatók azzal, hogy a zavaró ingerek egy adott mennyisége még elviselhető, ami azon túl éri őket, már nem elviselhető. Hogy ki mennyi zavaró ingert tud nyugodtan elviselni, az nagyon változó.
Azt az összefüggést is szeretnénk ebben a témakörben megvilágítani, hogy a zavaró ingerek idegrendszert megterhelő és kifárasztó hatása ellen a pihenéssel lehet védekezni. Mindenkinek szüksége van arra, hogy időnként pihenjen, ám abban nagyon különbözünk egymástól, hogy kinek mi jelenti a pihenést.
Részben önismerethez kapcsolódó céllal foglalkozunk a belső tulajdonságokkal, de deklarált cél az is, hogy kimondásra kerüljön: a belső tulajdonságaink egyfelől nagyon sokfélék, másfelől helyzetről helyzetre változhatnak. Egy ember lehet az egyik helyzetben összeszedett, míg egy másik helyzetben szétszórt és így tovább. Ez mindannyiunkra igaz. Ennek megértésével elkerülhetővé válik egymás “beskatulyázása”, hiszen a gyerekek szembe tudnak nézni azzal, hogy ők maguk sem egyfélék, napról-napra, helyzetről-helyzetre változik, hogy melyik belső tulajdonságuk dominál, határozza meg a viselkedésüket.
4. Belső tulajdonságok
5. Képességek
Nagyon sokféle képesség létezik, ennek ellenére gyakori, hogy a gyerekek az iskolában nyújtott teljesítményük alapján, az iskolai tantárgyak mentén értékelik a saját képességeiket. Ezen szeretnénk változtatni azzal, hogy példákat adunk a különböző képességekre. Ahogy a mesében szereplő gyerekek képességei is eltérőek – és épp ez az, ami segít nekik a szabadulószoba feladatainak közös megoldásában –, az osztályba járó gyerekek számára is azt az üzenetet szeretnénk átadni, hogy a képességekben megmutatkozó sokféleség a közösségnek előnyt jelenthet a közös célok elérésében. Ez a témakör alkalmat ad arra, hogy szó essen a fejlődésfókuszú gondolkodásmódról, miszerint a képességeink változtathatók. Az idő múlásával is változnak a képességeink, de tudatosan is tehetünk érte. Ugyanígy rendkívül fontos, hogy elhangozzon: nem cél és nem elvárás az, hogy valaki mindenben ügyes legyen. Közvetítsük, hogy teljesen rendben van az, ha különböző képességeket különböző mértékben birtoklunk.
Az érzelmeket felismerni akár magunkban, akár másokon, nem mindig könnyű.
Az érzelmek témakörében tudatosítsuk a gyerekekben azt, hogy amikor történik velünk valami, akkor érzésünk is van azzal kapcsolatban. Különböző emberek különféleképpen érezhetik magukat ugyanattól a történéstől, eseménytől.
Azonban nem csak abban különbözhetünk egymástól, hogy mást érzünk ugyanabban a helyzetben, hanem abban is, hogy az adott érzés hogyan látszik rajtunk.
Vannak olyan viselkedések, érzelmi megnyilvánulások – például a nevetés vagy a sírás –, amiket a gyerekek nagy valószínűséggel egy konkrét érzelemhez kötnek, bár akár még ez a két nagyon egyértelműen észrevehető viselkedés is többféle érzés jelzése lehet. Nagyon fontos erről a témáról beszélgetni a gyerekekkel, mert a félreértések fő forrása lehet, hogy egymás viselkedésének megfigyelésével óhatatlanul bizonyos érzelmi állapotokat, gondolatokat, szándékokat tulajdonítanak egymásnak. Így azok a gyerekek, akiknek a mimikájáról, testbeszédéről nehezen olvasható le, hogy hogyan érzik magukat, illetve azok a gyerekek, akik nem a megszokott módon mutatják magukon az érzelmeiket, nagyon könnyen félreértés áldozatává válhatnak. A tévedésből, helytelenül a másiknak tulajdonított érzelmek alapján következtetnek a gyerekek arra, hogy a másik egy helyzetről mit gondolhat. Ez félreértések sorozatát indíthatja el, a konfliktushelyzetek számát növelve.
Szeretnénk továbbá ezzel a témával azt is egyértelművé tenni, hogy nincs egyfajta helyes módja a mimikának és testbeszédnek. A cél az, hogy ismerjük meg egymást, tanuljuk meg értelmezni egymás jelzéseit, így el tudjuk kerülni a félreértéseket.
6. Érzelmek
7. Kommunikáció
A korábbi témák feldolgozása során már érintettünk egy-két olyan pontot, ami a kommunikáció kérdésköréhez is kapcsolható. Az érzelmek mimikával és testbeszéddel való kommunikálása, a belső tulajdonságoknál a bőbeszédű és szűkszavú tulajdonságok megismerése, vagy az érdeklődés témakörénél a kedvenc témáról való hosszas mesélés megjelenése előkészítheti a kommunikáció bonyolult témájának feldolgozását. Sokféleképpen meg tudjuk fogalmazni a véleményünket, mi egy olyan módját javasoljuk a megfogalmazásnak, amivel a gyerekek anélkül tudják képviselni magukat, a saját érdekeiket, hogy azzal ne okozzanak rossz érzést a másik félnek. Ezért teszünk különbséget a kedves és a goromba mondatok között. Fontos, hogy senkinek nem kell elhallgatnia a véleményét, csak figyelni arra, hogyan fogalmazza meg azt. Mutatunk példákat arra, hogy ezt hogyan tehetik meg.
Vannak olyan jellemzői a figyelemnek, melyek a legtöbb embernél előfordulnak. A közösség által megfogalmazott normáknak megfelelnek. Azonban az emberek között vannak sokan, akik ettől eltérően, másképpen tudnak hatékonyan figyelni. Gondoljunk csak azokra, akiknek könnyebb úgy figyelni, ha közben rajzolgatnak, vagy mozgathatják a lábukat, kezüket, babrálhatnak valamivel, netán fel-alá járkálhatnak. Ezek a viselkedések sok embernek valóban megkönnyítik a figyelést. Fontos, hogy a gyerekek megismerjék a figyelem különböző jeleit. Adott helyzetben eszükbe juthasson, lehet, hogy valaki rájuk úgy tud jobban figyelni, ha másfelé néz, vagy a korábban felsorolt tevékenységek valamelyikét teszi. A gyerekeknek azt tanítjuk, hogy ez elfogadható. Arra viszont ügyelni kell, hogy ha az egyik félt zavarja, ahogy a másik figyel – például járkál –, akkor azt kommunikálja megfelelően. Azaz támogassuk a gyerekeket abban, hogy kifejezzék, ha valami zavarja őket, így eleinte segítséggel, később önállóan is tudnak majd megfelelő megoldást találni ezekre a problémákra. Ennek oda-vissza működnie kell.
8. Figyelem
9. Agyműködés – neurodiverzitás
Ebben a témakörben szeretnénk, ha a gyerekek megismerkednének néhány ténnyel a neurodiverzitással kapcsolatban. Célunk, hogy megalapozzuk azt a tudást, miszerint az idegrendszer működésének természetszerűen vannak egymástól eltérő változatai (mint ahogyan egy képen valaki előbb a nyuszit, más a kacsát ismeri fel). Mire ehhez a témához érnek a program résztvevői, már sok szempontból megfigyelhették, hogy a sokféleség mennyire magától értetődő, és milyen előnyei vannak annak, hogy nem vagyunk egyformák. Így az idegrendszer működésére vonatkozó, egyébként nehezen megfogható, elvont különbségeket már természetesnek tudják tekinteni. Ahogy eddig is, ennél a témánál is elsődleges, hogy nem rangsoroljuk a különböző idegrendszeri működéseket, egyik sem jobb a másiknál, a különbségekre úgy tekintünk, mint a közösség szempontjából előnyt jelentő variációk.
Gyakran ismételt kérdések
A programot úgy állítottuk össze, hogy a kerettörténetet követve a gyerekek játékos feladatokat kapnak, ezek megoldásához közös erőfeszítésre lesz szükség, így a siker is közös siker lesz. A történetben megismert problémakört lehetőségük lesz saját magukra, illetve egymásra vonatkoztatni, így a programot vezető pedagógusnak szabad tere van abban, hogy az adott gyerekközösségre formálja az átadni kívánt tartalmat. Az általunk javasolt játékoktól szükség esetén el lehet térni, hiszen minden osztály más, az eltérő problémák eltérő megoldásokat kívánnak.
A program része egy munkafüzet, amit minden gyerek megkap, és saját tempója szerint használ. A munkafüzet fontos jellemzője, hogy annak tartalmát a gyerekek nem feltétlenül osztják meg egymással. Aki úgy gondolja, hogy nem szeretné publikussá tenni, amit beleírt, attól ez nem elvárható. A játékokban való részvételre is igaz ez. Ideális esetben a játékok és a közös tevékenységek felkeltik a gyerekek figyelmét és bevonódnak azokba. Érdemes törekedni rá, hogy mindenki aktív részese legyen a folyamatnak, ám ha valaki mégis inkább csak külső szemlélőként szeretne jelen lenni, azt fogadjuk el tőle.
A programot általános iskola alsó tagozatára járó gyerekeknek ajánljuk. Egyaránt hasznos lehet azoknak az osztályoknak, ahol az osztálytársak között van SNI státuszú tanuló, illetve azoknak is, ahol nincs. Az átlagostól valamilyen szempontból eltérő idegrendszeri fejlődésű gyerekek egy nagy része úgy kerül iskolába, hogy a nehézségeikre fokozatosan derül fény, vagy annyira igyekeznek kompenzálni, hogy a felnőtt környezet számára nem válnak ismertté a nehézségek. Ugyanakkor a kortársak nagyon gyakran hamarabb detektálják azt, hogy az általuk megszokotthoz, elvárthoz képest valaki eltérően viselkedik egy-egy helyzetben. Ha ezekre nem kapnak megfelelő magyarázatot, olyan magyarázatot, ami segíti őket a megértésben és az elfogadásban, akkor nagy esély van arra, hogy az érintett gyerek az osztályon belül peremre kerül, esetleg bántalmazás áldozata lesz.
A szemléletformálásnak elsősorban megelőző célja és hatása van. Azokban az osztályokban, ahol már tetten érhető a kirekesztés, bántalmazás, nagy valószínűséggel olyan program alkalmazása szükséges, ami ezt a problémát célozza. A pedagógus kompetenciája eldönteni, hogy a sokféle elérhető program közül melyik az, amelyik a legjobban szolgálja az osztályba járó gyerekek érdekét.
Lehetőség szerint olyan pedagógus vezesse a programot, aki a legjobban ismeri az osztályba járó gyerekeket. Előfordulhat, hogy ezt a feladatot nem feltétlenül az osztályfőnök vállalja, hanem más tanító, esetleg az iskolapszichológus. Ez minden esetben mérlegelést igénylő döntés. A programot vezető szakember elsődleges feladata átadni azt a szemléletet, amit a program célkitűzéseként az első pontban összegeztünk. Nem szükséges semmiféle extra képzést elvégezni ahhoz, hogy ezt a programot az osztállyal sikeresen el lehessen végezni, a pedagógusi, pszichológusi vagy gyógypedagógusi kompetenciák birtokában bárki képes a letöltött anyag átadására. Mivel a feldolgozásra váró témák jellemzően ritkán jelennek meg az iskolai hétköznapokban, a gyerekek számára szokatlan lehet, hogy önmagukról és egymásról kell tudatosan gondolkozni. Ezért fontos, hogy a programot vezető szakember értékítélet mentesen tudjon jelen lenni, a gyerekek szabadon és bátran tudjanak megfogalmazni bármit, ami a témával kapcsolatban eszükbe jut.
Letölthető anyagok
Itt lehet letölteni az Agykalandok program kézikönyvei és mellékletei
Agykalandok munkafüzet
A kiadvány tele van olyan feladatokkal, mely során a gyerekek jobban megismerik egymást és önmagukat is.
Agykalandok tanári kézikönyv
A szemléletformáló foglalkozásokhoz kapcsolódó játékok gyűjteménye található a kiadványban, foglalkozástervbe rendezve.
Mellékletek PDF verzió
Az összeállított mellékletek találhatóak itt, egy PDF dokumentumba rendezve. Ez nem szerkeszthető változat.
Mellékletek szerkezthető WORD verzió
Minden osztály, minden gyerek más és más. Az osztály tanulóira szabható mellékletek találhatók itt.