Mire van szükség ehhez?

A foglalkozás sorozat az előbbiekhez hasonlóan átgondolt felépítést követ.

A mentalizációs folyamat tanítását is az érzelmekkel kezdjük. Mire a gyerekek ehhez a tanfolyami témához érnek, már sokféle módon találkoznak az érzelmek megnevezésével és felismerésével. A már meglévő ismereteiket kibővítjük a mimika és a gesztus széles körével, hogy még összetettebb helyzetekben is azonosítani tudják a szereplők érzelmeit, mentális állapotait. Kezdetben a gyerekek az érzelmek kifejezésének szűkebb skáláján mozognak magabiztosan, azaz néhány számukra jól ismert emberen, vagy az érzelmet nagyon kifejezően mutató emberen veszik észre, hogy hogy érzi magát.

Nagyon fontos, hogy mostmár egyértelműen el tudják különíteni a gyerekek az érzelmeket a gondolatoktól. Ezt konkrét gyakorlatokkal és feladatokkal, például képtörténetek, szerepjátékok, stb. gyakoroljuk is.  Valamint szükséges aközött is különbséget tenni, hogy amit gondolunk és amit kimondunk, az sok esetben eltér. Például, nem elég arra gondolni, hogy „Nem érem el a buszt, a magas polcon.” Szólnom kell valakinek, hogy vegye le nekem. Vagy, gondolhatok arra, hogy „Milyen büdös ez a bácsi a vonaton mellettem.”, azonban kimondani már udvariatlanság lenne.

Vannak gyerekek, akiknek segítenünk kell abban, hogy megértsék az ő saját gondolataik, és tudásuk egy helyzettel vagy témával kapcsolatosan, az különbözik a másik emberétől. Például, ha azt mondja a tanító néni, hogy holnapra mindenki hozzon egy gesztenyét, akkor azt hazaérve el kell mesélni anyának ahhoz, hogy ő is tudomást szerezzen róla.

Miután körbejártuk ezeket a témákat, áttérünk a nézőpontváltás gyakorlására. Játékokon keresztül gyűjtenek tapasztalatokat arról, hogy mindenkinek vannak saját gondolatai, véleménye bizonyos dolgokról, és ezek különbözőek lehetnek. Hiszen a nézőpontváltáshoz az is hozzátartozik, hogy másoknak eltérő gondolataik vannak, mint a miénk.

gyakoroljuk, hogyan képzelhetjük bele magunkat mások helyzetébe, és érthetjük meg azt, hogy mások másképp látnak valamit.

Innen már csak egy újabb lépés a rugalmas és merev gondolkodás és viselkedés kipróbálása.

Természetesen mindannyiunknak vannak olyan dolgok az életében, amelyek fontosak számára, és abban nem tud, vagy nem szeretne rugalmas lenni. Bizonyosan nem cserélnénk reggeli rutint akárkivel gond nélkül.

Azonban vannak olyan helyzetek, amelyekben előnyünk származik abból, ha tudunk rugalmasak lenni. A rezilienciára, a helyzetekhez való alkalmazkodóképességre gondolhatunk ebben a témakörben.

A gyerekeknek sokat segíthet a hétköznapjaik során, ha információik és tudásuk van arról, hogy ezek a fogalmak mit jelentenek.

Ezt a tanfolyamot már a Symbo struktúrában haladóbb gyerekeknek szoktuk ajánlani.