Fontos, hogy a gyerekeknek legyen ismeretük arról, hogy kivel, milyen témákról beszélgethetnek, hogy mi számít érzékeny témának, vagy hogy milyen időszakok, helyszínek alkalmasak arra, hogy bizonyos témákról beszélgessenek, illetve, hogy milyen hangerőt válasszanak.

A foglalkozásokon gyakorolják, hogy a kommunikáció során váltogatott, mind a két szerepbe (beszélő, hallgató) belehelyezkedjenek, és ismerjék a hozzájuk kapcsolódó egyezményen alapuló szokásokat, melyek mindkét fél számára élvezetessé és tartalmassá teszik a beszélgetést. A neurodiverzitás jegyében, a gyerekek megismerkednek a különféle jellemzőkkel (kinek hogyan könnyebb beszélni vagy figyelni), és megtanulják kommunikálni saját szükségleteiket,, elfogadni mások szükségleteit, és összehangolni ezeket.

Az értő, és aktív figyelem alapjait teremtjük meg a játékos gyakorlatok során. A beszélő szerepében a gyerekek gyakorolják, hogy különböző tudással rendelkező személyeknek körülöttük, pontosan milyen információra van szükségük ahhoz, hogy megértsék azt, amit ők mondani szeretnének. Gyakorolják kiválogatni mondandójukban a mások, illetve a helyzet szempontjából lényeges, és lényegtelen információkat.

A minden alkalommal ismétlődő beszélgető kör során saját élményeik megosztásán keresztül is gyakorolják az elméletben megtanult ismeretet.

Hangsúlyt fektetünk a kommunikáció kölcsönösségének fenntartására is, ezért külön foglalkozunk a kérdezéssel (az aktuális beszédtémával kapcsolatos kérdés megfogalmazása és megválaszolása) és a hozzászólás tanításával is.

A tanfolyam második felében a problémahelyzetek kezelésére kerül a fókuszunk.

Gyakoroljuk, hogy hogyan ismerjék fel a problémahelyzeteket és hogyan azonosítsák, hogy az, kinek a problémája.

A problémák megfogalmazása és „rangsorolása”, skálázása is a tananyagaink között szerepel.

A gyerekeknek valós problémahelyzetek mentén példákat mutatunk azok lehetséges kezelési módjaira, és ők maguk is hoznak; osztanak meg velük előforduló helyzeteket.

Körbejárjuk a vita, veszekedés témáját, hogy mik a veszekedés „szabályai”.

Segítségkérés, kompromisszum kötés, nemet mondás, elutasítás is szerepel a problémamegoldó stratégiák között, melyekkel mind részletesen megismerkednek a gyerekek.